Puffertartály hőcserélő nélkül	Puffertartály 1 hőcserélővel	Puffertartály 2 hőcserélővel	Puffertartály friss víz modullal	Puffertartály tároló a tárolóban

Azonban vállalnunk kell, hogy időigényesebb és körülményesebb a fűtés. A közvetlenül a fűtési rendszerre kötött vegyestüzelésű kazánnál a következőkkel kell számolni:

- magas üzemi hőmérséklet
- 4-5 óránként újra kell tölteni
- nehezen szabályozható
- gyakori kátrányosodás és korom lerakódás
- általában nyitott rendszer alkalmazható

Ezekre a problémákra egy fűtési puffertartály nyújt megoldást.

A kazánunk előremenő és visszatérő ága, valamint a fűtési rendszer előremenő és visszatérő ága is a tárolóhoz csatlakozik. A puffertartály pedig a kazán által megtermelt hőenergiát eltárolja és a fűtési igényeknek megfelelően továbbítja azt. Előnyei a következők:
- alacsony hőmérsékletű fűtési rendszer is üzemeltethető (padló-, fal-, mennyezetfűtés)
- meghosszabbíthatja az újratöltési időt, akár 24 órára is
- jól szabályozható fűtési rendszer, programozható szobatermosztáttal, akár időjáráskövető szabályozással
- kiegyensúlyozott hőleadás
- a gyártók engedélyével és a szükséges biztonsági szerelvények beépítésével zárt rendszer alakítható ki
- maximális terhelésen üzemelő kazán, amely magasabb hatásfokot eredményez, ezáltal kevesebb tüzelőanyagra van szükségünk.

A puffertartállyal szerelt rendszer legnagyobb előnyként a pontos szabályzás említhető. Egy jól programozott szobatermosztáttal fűtésünk komfortos és takarékos lesz. A szükséges energiát az igényeknek megfelelően használjuk el a puffertartályból. Megszűnik a hirtelen felfűtés, majd néhány óra múlva a visszahűlés. Itt is alkalmazhatjuk a nappali és éjszakai hőmérséklet különbséget, mellyel akár 10% energiát is megtakaríthatunk.
Látható, hogy a puffertartállyal járó többletköltség megtérül. Igen fontos azonban a puffertartály optimális mérete és szakszerű beépítése. Az sem jó, ha túl kicsi, az sem jó, ha túl nagy. Milyen tehát az optimális méret? Ez sok mindentől függ .Például kiegészítő fűtésre, vagy elsődleges fűtőberendezésként használjuk. Kiegészítő fűtésnél a kazán teljesítményét az épület hőszükséglete alapján kell kiválasztani. A puffertartály méretét úgy kell meghatározni, hogy az egy feltöltés leégéséből származó hőt fel tudja venni. Természetesen itt egy újabb feltételbe ütközünk, ez pedig a kazánba betölthető fa mennyisége és annak leégési ideje. Ezek készülékre jellemző adatok, melyeket a berendezések gyártójától lehet megtudni.
Amennyiben kizárólag vegyestüzelésű kazánnal szeretnénk fűteni, úgy a kazánt nagyobb teljesítményűre érdemes választani, mint az épület hőszükséglete, ugyanis így egy nagyobb fűtési puffertartály segítségével több hőt tudunk raktározni, ezzel növelve az utántöltések között eltelt időt. Természetesen ez a megoldás magasabb beruházási költséggel, de magasabb komforttal is jár.

Méretezés

A szükséges puffertartály méretét a fűtési rendszerünk fűtővízhőmérséklete is befolyásolja. Például egy alacsony hőmérsékletű felületfűtés esetén kisebb puffertárolóra van szükség, szemben a magasabb hőmérsékletű radiátoros fűtéssel.
Ha úgy döntünk, hogy fűtési puffertárolóval egészítjük ki a vegyestüzelésű kazánra épülő rendszerünket, érdemes szakemberhez fordulni, hogy pontosan számítsa ki, mekkora puffertartályra van szükségünk.
Előzetes számításokra természetesen van lehetőség, melyet magunk is elvégezhetünk a következő ökölszabályokat használva:
A kazánunk teljesítményét [kW] meg kell szorozni 35-50 [liter/kW]-tal. Attól függően, hogy milyen komfortot szeretnénk elérni. Egy átlagos családi háznál ez 1000-2000 literes puffertartálytt jelent. Természetesen ez a számítás nem helyettesíti a precíz méretezést, amelyet nem ildomos elhagyni, ugyanis mind az alul-, mind a túlméretezett fűtési puffertartályok elégtelen üzemhez vezethetnek.
Ökölszabályként használhatjuk az 50 liter/kW számítást, ez a rendszerek 90%-ban megfelel.
Napkollektoros, hőszivattyús rendszer estén a puffertartály kapacitását nagyobbra kell tervezni az optimális működés érdekében (75-100 liter/kW)
Puffertartály, puffertároló típusai
• Fűtési puffertartály: létezik hőcserélő nélküli, egy hőcserélős, két hőcserélős változat. A puffertartály belülről nem zománcozott, mivel a fűtési rendszerben nincs levegő, így nem oxidálodik (rozsdásodik).
• Kombi puffertartály átfolyós HMV (használati melegvíz) hőcserélővel: létezik egy szolár hőcserélős, két szolár hőcserélős napkollektorokhoz.
• Kombi puffertartály, tartály a tartályban (indirekt bojler): létezik egy szolár hőcserélős, két szolár hőcserélővel napkollektorokhoz
• Hőszivattyús rendszerek esetén több változat létezik, ezek abban különböznek, hogy az alacsony hőlépcső miatt a hőcserélő felületük lényegesen nagyobb a normál hőcserélőknél.

Hogyan válasszunk puffertartályt?

Elsődlegesen el kell dönteni mire, használnánk a puffer tartály.

Fűtési költségünk csökkentésére vagy melegvíz előállítására vagy ezek kombinációjára?

• Ha fűtési költségeinket szeretnénk csökkenteni vegyestüzelés esetén, akkor egy megfelelően méretezett üres hőszigetelt puffertartályt kell választani. Amennyiben gázkazánunk is van, érdemes egy hőcserélős típust választani, így hosszabb távollét esetén sem kell a lakás lehűlésétől tartani.
• Napkollektoros fűtés rásegítéses rendszer építése esetén egy vagy két hőcserélős szigetelt puffertartályt kell választanunk. Utólag nem lehet a puffertartályba hőcserélőt építeni.
• Melegvíz és fűtés korszerűsítés esetén vagy belső tartályos (tároló a tárolóban), vagy átfolyós rendszerű hőcserélővel szerelt vagy egy különálló HMV tartályos változatot érdemes választani. Kiválasztáskor vegyük figyelembe a kazánház méreteit. Itt is lehetőség van hőcserélővel szerelt típust választani, ha több féle módon szeretnénk felfűteni a puffertartályt.